Az első kecskeméti repülőnap

Az utóbbi napokban elég sok különböző vélemény jelent meg a médiában, elsősorban a social media felületeken. Mennyire valós a panaszáradat, mennyiben volt jogos a kritika? Erre nem szeretnék és nem is tudok válaszolni. Helyette inkább idézzük fel az Gyenesei József segítségével az első kecskeméti repülőnapot, melyet 1913-ban tartottak.

"1913. április 6-án a délutáni és a kora esti órákban Kecskeméten, több ezer helyi érdeklődő feszült figyelmére számot tartó – addig még ezen a vidéken soha nem látott – látványosságra került sor. A mindössze húsz esztendős Dobos István okleveles aviatika Svachulay Sándor „constructeur” Albatros III. elnevezésű acélmadarával sok egyéb technikai bravúr mellett magassági rekordkísérletet hajtott végre a Kőrösi út végén lévő nyomásnál. Az esemény a korabeli helyi sajtó tudósítási nyomán repülőnap néven vonult be a város történetébe. "

A Kecskeméti Újság el 1913. április 4-ei száma egy újabb repülőnap tervéről tájékoztatta olvasóit:

„Repülőnap! Kecskeméten f. hó 6-án, vasárnap d. u. 3 órakor a kőrösiúti nyomáson (Kőrösi-út végén) látványos felszállást tart D o b o s I s t v á n pilóta Svachulay Sándor acélcsőmonoplánján. A felszállást szeles időben is megtartjuk. A programm főbb pontja az 1000 méteres magasság megkísérlése. Helyárak: Páholy (4 személyre) 20 K, starthely 3 K, ülőhely 2 K, állóhely 60 fillér. Bufettről és zenéről gondoskodva lesz!”

Az érdeklődők már a kora délutáni órákban ezrével özönlöttek a kőrösi és szolnoki úton, százával robogtak a hintók, parasztkocsik, sőt társzekerek is, hogy a kőrösi út végén lévő nyomáshoz szállítsák a látványra éhes publikumot. A hatalmas, több száz holdat kitevő térséget ellepte a kíváncsi és nem fizető nézősereg. A közbiztonság fenntartására kirendelt harminc rendőr alig bírta megfékezni a 12–14 ezer főre becsült tömeget, amely nagy kíváncsisággal nézegette Svachulay Sándor konstruktőr hatalmas acélmadarát. Az erős nyugati szél miatta a programot a meghirdetett időpontban nem lehetett elkezdeni, ezért a türelmetlen közönséget végül a rendezőségnek kellett lecsillapítania. A pár megnyugtató szó megtette hatását, s az összegyűltek izgatottan várták a nagy szél dacára beígért eseményt. Pontban öt órakor, amikor, a szél kissé engedni és alábbhagyni látszott Dobos István elhatározta, hogy megkísérli a repülést. A gépmadarat kivontatták a tér laposabb részére, majd a motorpróba után a pilóta megkísérelte a felszállást.

„Ekkor azután leomlott minden kordon,. a téren eddig valamelyest rendben lévő közönség felszabadult és vadul rohant a térre, hogy a repülést megszemlélje.”(6) Dobos István két ízben végzett guruló próbát, majd néhány méternyire felemelkedett és azután több száz méteres futás után a tér elején rendben leszállt. Félhat körül lehetett, amikor Dobos ismét nekilendült és egy hirtelen kanyarodással fenn volt a levegőben. Alig járt a gép 50 méteren, hatalmas üdvrivalgás, tapsorkán üdvözölte a pilótát, aki – kedvező lévén a széljárás – körülbelül 150–200 méter magasra emelkedett fel: „Gyönyörű, fenséges látvány volt ez, az ilyenhez nem szokott kecskeméti szemnek. Fenn, a háromszoros toronymagasságban büszkén, higgadtan ült a pilóta a gépmadár kosarában, alatt hömpölygő tízezernyi nép, amely lehelet visszafojtva, átszellemülve látta azt, amit látni nem remélt, de amit csak sejtett. S íme, fejünk fölött több száz méter magasságban, gyönyörűen siklik a gépmadár, alatta tomboló éljenzés zúg s majd egy hatalmas magasságban, a tér olyan részén, ahol nem volt közönség, egy hirtelen siklórepüléssel nyugodtan, hiba nélkül leszállott.”

Ezután az első igazi próbarepülés után Dobos még két ízben, mind magasabbra menve felszállt, félhétkor, pedig véghezvitte a 670 méteres magassági rekordot. Ezután a közönség nagy része megelégedve a nem várt sikerrel, szépen, rendben oszlani kezdett.

„A legfiatalabb, de talán legkiválóbb pilóta gyönyörű erkölcsi sikert biztosított magának Kecskeméten, ha nagy küzdelmek árán is, meghódította magyarjainak szeme láttára ezt a szűz tiszta magyar levegőt.

Anyagilag silány eredménye volt a repülésnek, mert a kecskeméti közönség jól be tudta biztosítani magának a nem fizető helyeket!”

Szöveg: Gyenesei József: Repülőnap Kecskeméten 1913-ban

Képek: wikiwand és MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / WÉBER KÁROLYNÉ GYŰJTEMÉNYE. - http://download.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_132512.jpg, CC BY-SA 3.0,

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=65594142