Keresés

GRIMM CAFÉ avagy JANCSI és JULISKA



„Építkezünk, gyarapodunk. Muszáj haladni, sok irigyünk van, de ők nem látják, mennyi munka van a teljesítményünk mögött! El is adhattuk volna a boszorkány házát meg a kemencét, de mi inkább újabbakat építettünk”-mondja Jancsi a 11. Kecskeméti Animációs filmfesztivál gyerekzsűri díját kapott Grimm Café című produkciójában. A szerző, Szirmai Márton Grimm-mesék figuráit vitte vászonra. A témát 2018-ban Jancsi és Julis címmel a kecskeméti színházban is műsorra tűzték zenés mesejáték formájában. Az eredeti Grimm mesét sokan és sokszor feldolgozták, én egy csehszlovák adoptációt vettem alapul J.Z.Novák és E.Petiska tollából, a 80-as évekből.

Az eredeti mesében a bonyodalom a magas inflációból bontakozik ki, ami persze hiányzik a szocialista korszakbeli fordításból, hiszen a fogalom ismeretlen volt akkoriban. Ekkor mondja a feleség a férjének: „Vidd ki magaddal a gyerekeket az erdőbe és hagyd ott őket.” Az apjuk beleegyezett. De milyen lehet ennek az anyának és apának a lelki világa, akik a túlzott áremelkedés miatt úgy döntenek, hogy hagyják éhen veszni gyerekeiket, hogy ők maguk megmeneküljenek? Miután az apjuk az erdőben hagyta őket, „Jancsi és Juliska egész nap szamócát szedett”. Joggal vetődik fel a kérdés, ha ennyi szamóca volt az erdőben, akkor miért nem vitték ki a piacra árulni? Ha egy felnőtt 1 óra alatt 10 kg-t, 8 óra alatt ketten mondjuk 80 kg szamócát szedtek, amit mostani áron számolva 1200-4000 Ft-ért a piacon értékesítve szép summához jutottak volna. Az már persze más kérdés, hogy az erdő mélyén vagy csak a szerzők képzeletében terem a szamóca?


„Amikor feljött a Hold, elindultak, reggelre már haza is értek.” Adódik a kérdés, miért vártak estig? Mit csináltak olyan sokáig? Feltéve, hogy a holdfény reggelig mutatta nekik az utat és 8-10 órán keresztül gyalogoltak, akkor odafelé vajon mennyi kavicsot kellett magukkal vinniük? Tegyük fel, hogy gyerekek lévén csak 3-4 km-t tettek meg ennyi idő alatt, valamint Jancsi méterenként egy darab kavicsot rakott le, akkor is 3500x0,028 kg, azaz 980 kg kavicsot kellett volna magukkal vinniük, ugye?

Amikor a szívtelen szülők másodszorra is úgy döntenek, hogy kiteszik a két lurkó szűrét, mert „ha itthon maradnak, valamennyien éhen kell pusztulnunk”, akkor az apa megint enged, mivel „most sem tehetett mást.” Ebből kiderül, hogy mennyire akaratgyenge, pipogya pacsker volt. Ez alkalommal Jancsi útközben morzsákat szórt az útra, de vajon mekkora kenyeret kellett magával vinnie ahhoz, hogy több kilométeren keresztül jelezze az utat? A szamócaszezonnak vége lehetett, mert a gyerekek késő délutánig rőzsét szedtek, de minek is? Merthogy haza nem vitték és nem is árulták.


A mézeskalács háznál a gyerekek nem akartak bemenni a házikóba, de a vén banya megragadta és betuszkolta őket. De hogyan lehetett ilyen fürge egy bottal járó vénasszony, aki ráadásul pápaszemes volt? A meséből kiderül, hogy a banyánál Juliska főzött a testvérére egy egész hónapig. Vajon hány kilót tudott felszedni Jancsi egy hónap alatt? 5-10 kilót? Valóban érdemes volt egy hónapon át etetni a kisfiút és a legjobb falatokat adni neki, miközben a banya éhezett?


Miután Juliska az egyik reggel jól felfűtötte a kemencét, komoly fordulat áll be a történetben. Az eredeti mesében a boszi Juliskát kéri meg, hogy nézzen be a kemence torkába, a fordításban pedig Jancsit akarja lapátra tenni. „Hanem mielőtt a banya felocsúdhatott volna, a lapáton gyorsan betolták a kemence szájába.” De vajon hogyan emelték meg a gyerekek a legalább 50-60 kilós vényasszonyt? Ráadásul csupán a lapát egyik végével! Tekintve, hogy Jancsi nem lehetett a legjobb kondícióban, mert ahhoz hogy egészen kövér legyen, több hétig kellett a kalickában híznia, miközben teljesen mozgásszegény életmódot kellett élnie. Az is fontos kérdés lehet, hogy ez a tett előre megfontolt szándékból elkövetett gyilkosságnak számít-e majd a későbbiekben? Ráadásul jól kirabolták az öregasszonyt, mert elvitték a kincses ládikóját is, ami a cselekmény megítélésében perdöntő lehet! Ebben az esetben a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel (égetés), a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Ha pedig az arányosság elvét figyelembe vesszük, fontos lehet, hogy a banya általi támadás esetén alkalmazott védekezés mértéke szükséges volt-e annak elhárításához? Vagy akár el is szaladhatott volna a két gyermek? Netán Jancsi és Juliska csakis a támadó életének kioltásával menthette meg saját magát? Akkor ez bizony kimeríti a szükségesség fogalmát.



Már csak egy kérdés maradt a történet végére: a vénasszonynak hová tűnhetett a szemöldöke, miközben épp tűzre akarták tenni???

4 megtekintés

© 2020 created with Wix.com.