Kecskemét a tornyok és a templomok városa. Egyedülálló sajátossága, hogy csaknem valamennyi felekezet temploma megtalálható főterén vagy annak közvetlen közelében. Így három katolikus, egy református, egy evangélikus, egy görög-ortodox templom, valamint egy egykori zsinagóga díszíti történelmi főterét. A város a 16-17. században az ország középső részével egyetemben török fennhatóság alatt állt. Ebből a korból azonban sem mecset vagy minaret, sem más török épület nem épült és nem maradt fenn. Ennek oka, hogy állandó török katonaság nem állomásozott a városban, mivel a település szultáni (khász) birtok volt.
Tegyünk egy sétát az impozáns főtéren és látogassunk el a legszebb templomokba! Sétáljunk együtt!
Túránk során látogassunk el mindenképp a város legrégebbi, második plébániatemplomába. Az „Öreg kű”, Ferences, Szent Miklós illetve Barátok temploma elnevezés ugyanazt a templomot jelöli.
Az első épületet a mai templom közelében az 1380-as években emelték. A 4,7x10 méteres templom famennyezetet kapott és döngölt agyagpadlóval rendelkezett. A 15. században bővítették a Szent Anna kápolnával, amely eredetileg sekrestyeként működött. Ebben az időben kőkerítéssel volt körülvéve, amely védelmet nyújtott a portyázó rablók és gyilkosok elől. Egy temetői csonttároló is létesült ebben ez időtájt. A kerítésen belül állt 1543-tól a kálvinisták fatemploma, amely a tűzvészben leégett. Ennek okán 1564-ig katolikusok és reformátusok közösen használták a templomot, felváltva vasárnaponként. A vallási tolerancia szép példája volt Kecskemét ebben az időben.
A templomtorony alatti kapu tengelye fontos volt a városlakók életében: innen számozták a helyi közlekedési utakat, és innen számolták 100 ölenként a kisajátítandó telkek négyszögöl egységárát. A templom előtti tér a közélet színtere is volt. Itt állították fel a pellengért, a vesszőzés és korbácsolás is gyakori volt akkoriban ezen a helyen. Minden év április 2-án itt tartották az új főbíró választást.
Az utolsó világi pap 1637-ben hunyt el, ezért 7 évvel később a ferences szerzetesek vették át a templomot, innen az egyik elnevezés. A szerzetesek a templom udvarán található temetőbe temetkeztek, amely egészen Mária Terézia koráig működött. 1774-ben új harangok érkeztek Pestről, ebből az alkalomból külön harangláb épül. A templom harangja a közeli Nagytemplomba kerül. 1844-ben a temető helyén bazársor épül, amelyet a főtér felújításakor, 1974-ben bontanak el.
Érdemes megcsodálni a templom belsejét is! A főoltárkép 1933-ból származik, Szent Miklós püspök legendáját ábrázolja. A képen maga az adományozó, Dömötör Pál is látható, akit vőlegényként ábrázolt az alkotó, Prohászka József. Az első orgona Körmöcön készült, Szegedről szállítják ide. A másodikat Ludwig Moser, salzburgi mester készítette. Az osztrák iparos Esztergom és Eger számára is készített orgonát. 1788-ban az óraszerkezetet a Piaristák templomába szállítják, a mai órát a város híres órásmestere készíti el.
Az épület előtt kálvária található, melyből csak a purgatórium eredeti. Három mellékalakja egy közeli temető árkából került elő, ma másolatok. Udvarán a hangulatos lourdes-i kápolna áll. A városban máig terjed a legenda, miszerint a templom előtti tér alatt titkos alagutak vezetnek.
Sétánk második állomása a közeli Reformátusok temploma, amely a második legrégebbi a ma is álló templomok közül. A kálvinisták első fatemploma az egyik nagy tűzvészben pusztult el. Mivel hódoltsági területen kívánták megépíteni az új kőtemplomukat, ezért delegációt küldtek a szultáni udvarba, hogy engedélyt kérjenek a templom megépítésére. Az engedély 669 arany tallérba került, az építési költség mindössze 500 volt! Egyedülálló módon keresztény templom emeltetik a török birodalom határain belül, 1684-ben már fel is szentelik a templomot a Szentháromság tiszteletére. A 18. század végén bővítik az épületet, megnövelik a torony méretét és a belmagasságot. Egyszerű belső berendezése mellett az Angster-orgona érdemel említést. Az épülethez bazársor kapcsolódik.
A főtér legnagyobb temploma a katolikus Nagytemplom, Urunk mennybemenetele vagy „Öregtemplom”. 1752-ben a katolikus hívek zúgolódtak, mivel a közeli Barátok temploma kicsinek bizonyult. A hívők nem fértek be a templomba, ezért körbeállták azt. Mária Teréziához írtak egy folyamodványt, amelyben engedélyt kértek egy út templom építésére. A császárnő 1772-ben dekrétumban engedélyezte az építést, ameddig nem épült fel a közeli Piarista templomot használták. Két évvel később kezdődik az építkezés, Oswald Gáspár morvaországi piarista fráter vezetésével, aki két tervet is készít a templom számára. Eredetileg a már álló Szentháromság oszlop melletti területen kívánták megkezdeni az építkezést, de az erősen talajvizes volt, ezért az alapkő letételéhez egy magasabban fekvő területet választottak. A kivitelezést Fischer Boldizsár váci kőműves pallér vezette. Az építkezés során kb. 1 millió 400 000 téglát használtak fel. 26 év után, 1780-ban elkészül a templom, de egyelőre torony nélkül. A harangot áthozzák a Barátok templomából, a felszentelésre 1791.09.04-én kerül sor. Ebből az alkalomból Fausztusz és Valentina ereklyéit helyezik el a főoltárban. Az ünnepi beszédet a váci püspök tartja, az ideiglenes plébánián díszlakomát tartanak minden rangú és vallású tanács férfijai számára, „amibe került, ki nem számítható”. 1806-ra fejezik be a torony építését, ahonnan nappali és éjjeli őrség figyeli a tűzvészt. Ekkor még lenolajos zsindely fedi a templom tetőzetét, ezért különösen fontos volt ez a tevékenység. Az első toronyóra Pestről érkezik, amely a nagy tűzvészben pusztul el. 1819.04.02-án este fél kilenc tájban a második tizedben lakó Csupaki Gergelyné házában „gonosz szándékbul” tűz keletkezett, neki magának és két lányának menekülni nem volt módja. 419 ház pusztult el, tetőzetről tetőzetre hatolt a tűz, a templom réz toronysisakja is leomlott. A harangok megolvadtak, a „Miklós” nevű nagyharang pedig lezuhant. Az elpusztult óraszerkezet helyett újat rendelnek, a torony csaknem 44 évig csonka maradt. 1863-ra készül el teljesen, ebből az alkalomból egy emléklapot helyeznek el ólomdobozban. 1911. július 8-án éjjel 2 óra után pusztító erejű földrengés rázta meg Kecskemétet, amely a Mercalli-skála szerinti 9-10-es erősségű volt. A templomtorony félrecsúszott, a freskók tönkrementek, így a templomot be kellett zárni. A miséket a Szentháromság temetőben tartják. A harmadik toronyóra Johann Manhardt, müncheni királyi óragyáros munkája. Ez az óraszerkezet egészen 2005-ig működött, azóta elektronikus vezérlésű rádiókapcsolattal működő nagyon pontos órája van. Az óraszámlap a legnagyobbak közé tartozik az országban, eredetije ma a Bozsó Gyűjteményben található. A három harang közül a legnagyobb 2483 kg súlyú. A 160 cm átmérőjű, „C” hangú nagyharangot kétszer is újjá öntötték. 192 lépcső vezet fel hozzá, latin feliratát elolvashatjuk, ha van türelmünk megmászni a lépcsőket. Az ismert nóta ehhez a haranghoz kapcsolódik: „Búsan szól a kecskeméti Öregtemplom harangja…” Pósa Lajos szövegéhez Dankó Pista szerezte a zenét. A templom első orgonája a pesti invalidusok templomából került ide 1784-ben. A mai orgonát az Angster cég készítette, a 90-es években újították fel utoljára. A belső díszítések a 20. század elején készültek. A fő kupolában Roskovics Ignác „Magyar szentek hódolnak Szűz Máriának” festménye látható. A középső kupolát a város védőszentje, Szent Miklós díszíti. A szentélyben található oltárkép Jézus mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár alatti fülkében egy másik főoltárkép található. Felette az Atyaisten portréja, melyet Szappanos István városi tanácsnokról és országgyűlési képviselőről mintáztak meg. Az eredeti mellékoltárképek a bejáratnál található előcsarnokban kaptak helyet, miután 1936-42 között új képeket rendeltek. A leghíresebb ezek közül a „Barackos Madonna” című kép, melyen Szűz Mária látható. Kecskeméti asszonyok érett barackot kínálnak neki, miközben a háttérben látható barackfa még virágzik!
Kanyarodjunk most el a közeli Arany János utcában található Evangélikus templom felé. Az 1500-as évek első felében zömében lutheránusok alkották a protestáns egyházat a városban. A debreceni zsinat után viszont a kálvinisták kerülnek többségbe és az evangélikusok csaknem 200 évig nem játszottak szerepet a város életében. 1791-ben kapnak engedélyt, hogy templomot emelhessenek maguknak. Ebben az évben vásárolják meg az első telküket, majd egy évvel később már lelkészük és tanítójuk is van. Az utcában található mai telket az 1800-as évek elején vásárolták meg, az egyházközség ebben az időben már nagyjából 500 lelket számlált. E század közepén döntöttek a templom építéséről, ezért Torkos István lelkész felkeresi Ybl Miklóst Pesten, és megbízza a tervek elkészítésével. Egy hónap múlva elkészülnek a tervek, a költségek miatt azonban egy negyed résszel kisebb templom építése mellett döntenek, mivel 9000 Forint hiányzott a projekthez. Ezért ezüst sorsjátékot szervez az egyházközség, melynek segítségével 1034 Forint gyűlt össze. 1862-ben a régi oskola-templom és leányiskola lebontása mellett döntenek, így az istentiszteleteket és az Úrvacsorát a közeli református templomban tartják. Ezen iskola tanulója volt Petőfi Sándor, akit Schifferdecker Dániel tanító tanított szépírásra és olvasásra. A szigorú, egyeneslelkű, rendszerető és igazságos tanító kellő tandíj fejében németre és latinra is tanította Sándort, aki hol Hrúz Mihálynál, hol keresztanyjánál lakott.
Az ünnepélyes alapkőletételre 1862. július 9-én reggel 9 órakor kerül sor, amelyen mindenféle felekezet tagjai vettek részt. A régi szószéket a mai helyére állítják, majd ünnepi ebédet adnak. A lakomát Beretvás Pál presbiter és vendéglős biztosítja 2 forintért, az egyház csak a savanyúvíz számláját fizeti. Az építési munkálatokat nagykőrösi építőmesterek végezték. 1863-ban felállítják a régi szószéket, orgonát és padokat, mivel a rossz gazdasági helyzet miatt nem volt lehetőség újak vásárlására. Maga Ybl is megtekinti az építkezést, megállapítja, hogy a templom fedele eltér a tervezettől, a torony pedig nem a tervrajz szerint épül. Szeptemberben megtörténik a végelszámolás a kivitelezőkkel, november elsején pedig megtartják az első szónoklatot. A nagy kecskeméti földrengésben az épület nem sérül meg komolyabban, köszönhetően a faszerkezetének. 1991-ig oltárkép díszíti az oltárt, Frank Károly városi rajztanár ingyen készíti el a képet, amely Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén. 1866-ban fontos eseményre kerül sor: itt állítják fel a város első karácsonyfáját. A fa alá ruhák és cukor sütemények kerülnek. Fazekas János pesti orgonakészítő új orgonát készít a templom számára, majd majdnem 60 év után szerződést kötnek Angster Józseffel. A pneumatikus orgona 27 800 pengőbe kerül. 1984-ben végre elbontják az utcán sorakozó bazársort, amivel a templom látványosan előbújik a házak közül. 1991-ben a közadakozásból a Luther rózsa is felkerült a templomra.
Innen az egykori Zsinagóga felé vesszük az utunkat. A városban letelepedett zsidók hosszú ideig nem birtokolhattak ingatlant. Első zsinagógájukat 1818-ban fejezték be, nem kis bonyodalmak után. A hitközség lélekszáma a század közepén folyamatosan nőtt, így egy nagyobb zsinagóga építése mellett döntöttek. Az új templomot 600 imaszékesre tervezték. Az elkészült tervet végül elvetették és helyette ifj. Zitterbarth János pesti építésznek adnak megbízást egy új templom terveinek a kidolgozására. A templomépítés megindításához árverést helyesebben árlejtés szerveztek, melyet egy szolnoki vállalkozó nyert el 21 százalékos engedménnyel. Az első hat hónapban lendületesen haladt az építkezés, de aztán három éven keresztül semmi sem történt. Végül kölcsön felvétele mellett döntenek, melyet az Országos Izraelita Alap biztosított számukra. Sok nehézség után végül 1871-ben készül el a hatalmas belsőterű, karzatos templom, amely 888 férőhellyel rendelkezett. Az eredeti kupolát az 1911-es tette tönkre, mai szerkezete egy lótuszvirág bimbójára emlékeztet. A második világháborúban hadicélokra használják az épületet, berendezése tönkrement. Szóba került a bontása is, aztán 1966-ban a város megvásárolja és a megyével közösen Kerényi József tervei alapján felújítják, melynek költsége 28 millió forint volt. Az intézmény Tudomány és Technika Háza néven működött sokáig, ma irodaházként funkcionál és Tudomány és Művészetek Háza néven ismerik. Egyedülálló kiállítása a 15 darabból álló Michelangelo-kiállítás, mely 1976-tól tekinthető meg az épületben. A több mint 100 éves gipszből készült másolatok a budapesti Szépművészeti Múzeum lezárt terméből kerültek Kecskemétre. Az olasz mester leghíresebb munkái közül jó néhány másolat (Mózes, Piéta…) megcsodálható az egykori templom emeletén.
Utunkat a Piaristák temploma felé folytatjuk. A város akkori földesura, Koháry István 1714-ben alapítványt hozott létre, melynek segítségével Kecskemétre piarista szerzetesek települtek. Hamarosan megkezdik a tanítást is, az első iskolájuknak 63 tanulója van. Szükségessé vált a templom építése is, amelynek helyét 1729. április 4-én mérték ki. Két hónappal később leteszik a templom alapkövét, amelyhez lakóházakat is el kellett bontani. Eredetileg kéttornyos épületet kívántak emelni, de ez túl drága lett volna. Az 1731-ben itt vizitáló Szlopnyai Adolf le akarja bontani a már álló falakat és a debreceni Szent Anna templom mintájára kívánja a templomot tovább építeni, amely végül 1765-re épül fel. A Nagytemplom megépítéséig a katolikus hívek ezt a templomot használják. Az épület tervezője ismeretlen, néhányan Mayerhoffer Andrást sejtik a tervek mögött, de az is lehet, hogy a pesti kőműves céh jó képességű mestere volt a tervezője. Pesti kőművesek végzik a kivitelezést, a díszes főkaput Conti Antal Lipót készítette. Kereszthajó nélküli, háromszakaszos, megemelt szentélyű templom épül, ez utóbbi figyelhető meg a tihanyi bencés apátságban is. Az érett barokk templom főhajója tágas, karcsú és elegáns térhatású. Bejárata felett Kalazanci Szent József életre kelt egy álmában megfulladt csecsemőt. A homlokzaton Szent Erzsébet és Szent Imre szobrai figyelhetők meg. A templomba belépve a toronykápolnában Mária oltárát pillanthatjuk meg, a kegykép eredetije Nagyszombaton található. A főoltár és szószék vásárlás útján kerültek a templomba. 1747-ben a privigyei templom felajánlja a kecskemétieknek 500 forintért, ezt először Demka Sándor rendfőnök visszautasítja. Egyik éjszaka a privigyei küldöttség váratlanul beállít egy szekérrel, gyors döntésre kényszerítve a kecskemétieket. Végül 300 forintért megvásárolják mindkettőt. A főoltár képe Christoph Tausch osztrák jezsuita munkája, az 1710-es években készülhetett. Témája a „Szent Szűz mennybevitele”. A szentélyben 4 szobor található, Szent Péter és Pál, valamint Borrommei Szent Károly és Nepomuki Szent János szobra. A másik szerzemény a szószék, melynek csúcsán Keresztelő Szent János látható. A belső berendezést a hívők adományaiból valósították meg. A templomban hét mellékoltár található, melyek közül az egyik legérdekesebb Kalazanci Szent József oltára. A képen maga a rendalapító látható, amint egy őrangyala vezette nemesifjút a Szent Szűz oltalmába ajánl. A legenda szerint a zsinóros dolmányt viselő nemesifjú portréját a város földesuráról formázták meg.
Templomos sétánk utolsó állomása a görög-ortodox templom. A görögök a török keresztényüldözés elől a Balkánról menekültek, és a jobb megélhetés reményében telepedtek le Magyarországon és Kecskeméten. A 18. század elején újabb hullámban érkeztek az országba, mivel jelentős vámkedvezményt biztosítottak számukra. Az első írásos dokumentum a görögök imaházáról 1718-ból származik. Későbbiekben papalakot és tornyot építettek, majd 1787 karácsonyán adományból 3 harangot vásárolnak. A század végén döntöttek úgy, hogy templomot emelnek, amelynek építésére pénzt gyűjtöttek és szerződést is kötöttek. A napóleoni háborúk miatt azonban az építkezés negyedszázaddal csúszott. 1800-ban elkészülnek az új templom tervei, Fischer Ágoston helyi kőműves mester által. Az építéshez szükséges királyi engedélyt is megkapták, de a telek szűkösnek bizonyult az építkezés számára. Ezért a telket elcserélték, majd 1824-ben a már említett kőműves fiával új szerződést kötnek a kivitelezésre. Ezidőtájt rendeződött a helyzetük és váltak egyenrangú polgárokká a görög kalmárok a városban. Az ünnepélyes alapkőletétel alkalmából görög és latin nyelvű irományokat helyeztek el az alapkőben. A templom öt év alatt, kecskeméti téglából épült fel, az ünnepélyes felszentelésre 1829. augusztus 22-én (szeptember 3-án) kerül sor a Szentháromság nevére. A ceremónián minden vallás béli pap, szerzetes, a városi tanács és a polgárság képviselői megjelentek. Az összes költség 14 922 forint volt, amelyet csak a városi vizsgálat után hagytak jóvá. A templom homlokzatán lévő tábla az építés dátumára emlékeztet bennünket. Az előtérben négy sírkövet találunk, amelyek híres görög családok neveit elevenítik meg. A középpontban található tíz méter széles ikonosztáz a legjelentősebb szenteket és szent jeleneteket mutatja be, és elválasztja a szentélyt a templomhajótól. Ezzel szimbolikus értelemben a túlvilágit ez evilágitól. A képfal Pádics Péter miskolci fafaragó munkája, a festmények viszont több művész keze nyomát dicsérik. Két ikon valószínűleg görög festők munkái. Két trónusikont olajjal vászonra festették, a többi ikon mind fára festett és különböző időszakban készültek. Az öt sorban található ikonok keletkezési ideje között csaknem 100 év lehet. A szószék egyidős lehet az ikonosztázzal, katolikus hagyomány szerint készült, de mivel ortodox templomban áll, sohasem használták. Ebből az okból kifolyólag nem is vezet fel hozzá lépcső! A templom mennyezetén a Szentháromságot ábrázoló kompozíció látható, de ez biztosan 20. századi alkotás.
Ha van egy kis időnk, térjünk be a templom melletti ikonmúzeumba is!
Forrásjegyzék:
Tudomány és Technika Háza Kecskemét, MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezete, 1981
Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története, Budapest 1939
Ruzsa György: A kecskeméti görög templom és ikonmúzeum, Kecskemét, 1998
Somorjai Ferenc: Panoráma Kecskemét, Győr 2007
Heltai Nándor-Juhász István: Kecskemét, Budapest 1985
Jernyei Kiss János: A piaristák kecskeméti temploma
Kis János-Hulej Enikő: Isten áldásával-150 éves a kecskeméti evangélikus templom, 2013
Szabó Attila: Helytörténeti részletek a kecskeméti ferences rendházháztörténetéből 1644-1950, Levéltári füzetek, Kecskemét, 1992
http://www.hirosnaptar.hu
https://foplebania.hu/nagytemplom
